Vissza a Főoldalra

Robert Jordan: A világ szeme (ekultura.hu ajánló)

Mivel a hátsó borítón található szöveg egy tolkieni igényességgel kidolgozott világot ígért, kíváncsian vettem kezembe a regényt. Egy biztos: a majdani újrakiadásnál a borítót mindenképpen le kell(ene) cserélni, mert Jordan ennél azért többet (és jobbat) érdemel.

Pár oldalnyi, múltidéző bevezető után (amelynek utalásait ekkor még nem értjük) a történet népmeseszerűen kezdődik. Valahol a világ végén, túl a nagy folyón, egy erdőszéli kis faluban él három siheder: a juhász fia (Rand), a kovács fia (Perrin), valamint a földműves gyermeke (Mat).

Unalmas hétköznapjaikat - amelyet eleddig csak vándorkereskedők látogatása színesített - gyanús idegenek érkezése, egy rejtélyes fekete ruhás lovas felbukkanása, valamint egy nagy csapat szörny támadása kavarja fel. Hála két idegen segítségének, nem történik igazán nagy tragédia. Amikor az első ijedtség elmúltával végiggondolják az eseményeket, úgy tűnik, a támadás valójában a három fiú elfogására vagy megölésére irányult.

De vajon ki és miért akarja a vesztüket? Ez persze csupán az első kérdés, ami aztán lavinaszerűen vonja maga után a többit. A következő több száz oldalon keresztül a válaszokat keressük, helyettük azonban mindig újabb és újabb kérdésekkel, ritkán egy-egy válasszal leszünk gazdagabbak.

A „mesét” nem szeretném részletesen leírni, hiszen ha mindenre kitérnék, akkor a tervezettnél sokkal terjedelmesebb ajánló kerekedne ki belőle. Annyit mindenesetre elárulhatok, hogy aki kezébe veszi ezt a könyvet, nem fog hiányt szenvedni kalandban, izgalomban, váratlan fordulatban, sodró erejű csatában, szerelemben, intrikában, árulásban.

A világ kitalálása és megalkotása mindenképpen az írót dicséri. A könyv végén szómagyarázat segít eligazodni a számos, jól hangzó névvel rendelkező szereplő és helyszín között. Bár elsőre Tolkien művei és stílusa merült fel bennem (ezzel valószínűleg többen így lesznek), azért le kell szögezni, hogy ez nem egy Tolkien-utánzat, hanem egy élvezetes fantasy sorozat nyitódarabja.

Galgóczi Tamás, www.ekultura.hu

Vissza a könyvhöz

A cikk a Beholder Kft. oldaláról származik.
A cikk a weben a http://www.beholder.hu/?cikk=4983 címen elérhető.
Létrehozás: 2003. december 15. 12:42:41Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:08 Küldd el a cikket másoknak