| Van dc++om, de nem müködik hiába minden erölködés... De egyébként InuYashából megvan az összes magyar szinkronos rész (1-57), meg az összes japánul (1-167) + a négy film.... Najó, van angolul is. Meg a japánhoz van angol felirat. De van magyar feliratom is, csak az annyira gagyi h az hihetetlen. Én sokkal jobban lefordítom...
Bubi írd le az íméledet akkor elküldöm honnan tod letölteni.
Ide nem fogom leírni mer bárki láthatja, és köztük lehet egy buzi asva vagy proart ember. Hogy rohadna ki az összes bele azoknak a x*yz/=k%-. |
| Honnan tudnám letölteni az Inuyasa(foggalmam sincs hogy írják, szóval bocs) anime sorozatot rendesen...szoktál DC++on fent lenni? |
| Ez tényleg ritka sz*r volt, nem lehetett röhögés nélkül elolvasni. még az öcsém is röhögött néhány mondaton, pedig ő nem is olvasta a könyvet... Az egész egy nagy ***** ***** *********.... |
Tegnap a Weiss Kreuz-t néztem. Megnéztem 10-16ig a részeit... ((azér 10töl, mer az elötte levöket már láttam))  |
| Animéket nézek, meg irogatok néhány fórumba. |
| Egyépként mit csinálsz te hajnali 2ig? |
| FOS |
| Milyen beteg ember az akinek tetszik az ilyen gagyi FOS? |
| Mindenki azt mondta, hogy hű de jó, jaj de király...aztán elolvastam és körberöhögtem őket...majd kifejtettem a véleményem: 3 oldal unalmas folyós sz*r(azaz FOS) |
| pfff...nem tom, de a szemem emiatt romlott 1,5 dioptriát:/ |
Ez ritka szar. Naon gyér.... Bubi nem is értem hogy nem rohadt ki a szemed amikor olvastad ezt a nagy rakás szart.
Ki írta? és melyik honlapon? Én is el akarom mondani a véleményem.... |
B***meg a világ, hogy ilyen sok a szöveg. Az előző hozzászólásomat ne vegyétek figyelmbe, rosszul másoltam be a folytatást.
Így helyes:
vámpírok tömegével beosont a Hercegek termébe. – mondta nevetve Darren akinek Boe a kezét nyalogatta. A farkas ott feküdt összegömbölyödve Darren karjai közt.
-Köszönjük hogy, elhoztad.
-Nincs mit. –azzal sarkon fordult és elment-
Boe beugrott Juno ágyába. Kényelmesen elhelyezkedett. Juno rákiabált:
-Hé te kis nyavalyás! Az az én ágyam!
Boe rávetette magát a törpe személyre, és játékosan elkezdtek hancúrozni. Nevetve hajtottam magamra koporsóm fedelét.
***
Jól esett az alvás bár kicsit nyomottnak éreztem magam. Még félálomba masíroztam le a Perta Vin-Grahl terembe, hogy vegyek egy jéghideg fürdőt hogy felébredjek.
Ezután lesétáltam a Stahvros Glen terembe, ahol már nagyon sok vámpír gyűlt össze. Mika elmondta az ünnepi beszédet, hogy most három napig nem törődünk hivatalos ügyekkel. Ezzel kezdetét vette a tánc. Az öreg Mika úgy ropta, mintha csak 110 éves lenne.
Eljártuk régimódi szigorú lépésekből álló táncunkat, és régi csatadalokat énekeltünk.
Ezután következtek a küzdelmek. Engem is belöktek a pallókra. Liega dobott nekem egy simára csiszolt vaskos botot. Yebba (a vonító) volt az ellenfelem. Először csak kerülgettük egymást, mint macska a forró kását. Yebba célzott a bal vállamra, és el is talál, ha nem veszíti el az egyensúlyát, amíg így hadonászott a bottal, rácsapott a lábamra. Felébredt bennem a kiskölyök. Emlékszem iskoláskoromban mindig azzal szórakoztunk, hogy berogyasztottuk egymás lábát. Folyamatosan Yebba lábára céloztam, és amikor eltaláltam egyensúlyát elveszítve részeges táncot járt a pallók szélén. Yebba elleste a taktikámat, már ő is a lábamra célzott, a kalandvágyam eltűnt, és egy csapással leszorítottam a pallókról. Mikor felsegítettem a földről, viccesen így szolt:
-Lehet hogy jobb harcos vagy mint én, de sosem fogsz úgy vonítani, mint én! –nevetve keresett magának új ellenfelet.-
Leültem Liega és Gora mellé. Liega rögtön megszólalt:
-Az a lábraütősdi j csel volt, de jobban kellett volna vigyáznod. Lehet hogy volt egy biztos taktikád, de ez nem lett volna elég egy vérszipollyal szemben!
-Gondolkozz néha komolytalanul is, oké?
-Jó, jó. – mondta Liega- –Gora nevetett rajtunk-
Most Scott sétált át a másik teremből.
-Gyere, Weda, Darren csak veled áll ki!
-Hogyhogy?
-Nem tudom, csak gyere.
A másik teremben Darren már a pallókon állt. Mikor észrevett hangosan kikiáltotta:
-Weda, ha te engem legyőzöl, akkor a többi vámpírral nem mérkőzök meg. Szégyen lenne. De azért ne hagyd magad! Gyerünk! Kezdődjön a párviadal!
Az előbbi menetből a botot nem tettem vissza a helyére. Még mindig ott volt a kezemben. Darren éles, nagyon erős és gyors csapásait először alig-alig tudtam kivédeni, de aztán kicsit már jobban ment a harc. Tudom, tudom. Minden könyvben a jó, vagyis a főszereplő, győz a gonosz illetve mindenki felett és bármit el tud érni, akár a világbékét is. De ez a könyv nem olyan. Itt nem győzhet állandóan csak a főhős. Az unalmas lenne, de azért itt a gonosz, a főhősön kívül más emberek (vámpírok) sem győzhetnek állandóan. Ahhoz nekem túl nagy a büszkeségem. Így Darren és én egyszerre csaptunk egymás, felé botjainkkal így az egymásra kölcsönösen kihatott erő mindkettőnket letaszított a pallókról. |
Előző folytatása:
Jól esett az alvás bár kicsit nyomottnak éreztem magam. Még félálomba masíroztam le a Perta Vin-Grahl terembe, hogy vegyek egy jéghideg fürdőt hogy felébredjek.
Ezután lesétáltam a Stahvros Glen terembe, ahol már nagyon sok vámpír gyűlt össze. Mika elmondta az ünnepi beszédet, hogy most három napig nem törődünk hivatalos ügyekkel. Ezzel kezdetét vette a tánc. Az öreg Mika úgy ropta, mintha csak 110 éves lenne.
Eljártuk régimódi szigorú lépésekből álló táncunkat, és régi csatadalokat énekeltünk.
Ezután következtek a küzdelmek. Engem is belöktek a pallókra. Liega dobott nekem egy simára csiszolt vaskos botot. Yebba (a vonító) volt az ellenfelem. Először csak kerülgettük egymást, mint macska a forró kását. Yebba célzott a bal vállamra, és el is talál, ha nem veszíti el az egyensúlyát, amíg így hadonászott a bottal, rácsapott a lábamra. Felébredt bennem a kiskölyök. Emlékszem iskoláskoromban mindig azzal szórakoztunk, hogy berogyasztottuk egymás lábát. Folyamatosan Yebba lábára céloztam, és amikor eltaláltam egyensúlyát elveszítve részeges táncot járt a pallók szélén. Yebba elleste a taktikámat, már ő is a lábamra célzott, a kalandvágyam eltűnt, és egy csapással leszorítottam a pallókról. Mikor felsegítettem a földről, viccesen így szolt:
-Lehet hogy jobb harcos vagy mint én, de sosem fogsz úgy vonítani, mint én! –nevetve keresett magának új ellenfelet.-
Leültem Liega és Gora mellé. Liega rögtön megszólalt:
-Az a lábraütősdi j csel volt, de jobban kellett volna vigyáznod. Lehet hogy volt egy biztos taktikád, de ez nem lett volna elég egy vérszipollyal szemben!
-Gondolkozz néha komolytalanul is, oké?
-Jó, jó. – mondta Liega- –Gora nevetett rajtunk-
Most Scott sétált át a másik teremből.
-Gyere, Weda, Darren csak veled áll ki!
-Hogyhogy?
-Nem tudom, csak gyere.
A másik teremben Darren már a pallókon állt. Mikor észrevett hangosan kikiáltotta:
-Weda, ha te engem legyőzöl, akkor a többi vámpírral nem mérkőzök meg. Szégyen lenne. De azért ne hagyd magad! Gyerünk! Kezdődjön a párviadal!
Az előbbi menetből a botot nem tettem vissza a helyére. Még mindig ott volt a kezemben. Darren éles, nagyon erős és gyors csapásait először alig-alig tudtam kivédeni, de aztán kicsit már jobban ment a harc. Tudom, tudom. Minden könyvben a jó, vagyis a főszereplő, győz a gonosz illetve mindenki felett és bármit el tud érni, akár a világbékét is. De ez a könyv nem olyan. Itt nem győzhet állandóan csak a főhős. Az unalmas lenne, de azért itt a gonosz, a főhősön kívül más emberek (vámpírok) sem győzhetnek állandóan. Ahhoz nekem túl nagy a büszkeségem. Így Darren és én egyszerre csaptunk egymás, felé botjainkkal így az egymásra kölcsönösen kihatott erő mindkettőnket letaszított a pallókról. |
Ismét én...remélem jön valaki aki helyettesíti a második személyiségemet, mert kicsit unom már hogy magammal kell beszélgetnem.
Szóval találltam valamit...valami baromságot: egy agybeteg nagyom gyenge műremekét, bár ez csak az én véleményem. Szerintem ritka ratyi, de mivel emiatt a véleményem miatt letiltottak a fórumró én kikérem a ti véleményeteket...:
Hello, a nevem Weda. Vámpírnő vagyok. Két útitársam a vámpírok hegyére: egy farkas és Juno. Darren Shan vérezett meg, még 36 évvel ezelőtt. Azóta teljes értékű vámpír vált belőlem és igen nagy tekintélyű. Sokan a vámpírok körében csak Larten Crepsley leszármazottjának neveznek. Ez büszkeséggel tölt el. Csodálom őt, azok alapján, amit tett életében, és biztos vagyok benne, hogy amikor abban az alagútban a vérszipolyok és uruk elleni küzdelemben meghalt, onnan egyenesen a Pardicsomba jutott.// hát persze, miről beszélne a főhős, ha nem arról hogy ő milyen csodálatos….// Juno a törpeszemélyek úgymond fejlettebb változata. Akár egy hetet is kibír a maszkja nélkül. Bőre jobban hasonlít az ember bőrére, nem olyan szürkés. Szemein szemhéj van. Szóval majdnem úgy néz ki, mint egy ember.
Már csak pár nap volt hátra, hogy megérkezzünk a Vámpírok hegyére. Ott a hercegek, Darren Shan, Nyíl, Nina Traw (az első vámpírhercegnő) és Vancha March már várták a vámpírokat. Az a herceg akinek távol kellett lennie, Halt Yerve. Juno, elment tűzifát szedni, a farkassal, akit Boe-nak neveztem el kerestünk egy barlangot. Boe, kikergette a bent lakó nyulakat, és el is kapott egyet. Megdicsértem, így legalább lesz vacsoránk:
-Ügyes vagy!
Boe békésen morrantott egyet annak jeléül, hogy örül a dicséretnek. Boe Csíkos dédunokája volt. Csíkosról tanítómesteremtől Darren Shan-tól hallottam.
Juno visszaért megrakodva tűzifával, és így szólt:
-Csak ennyit találtam.
-Nem baj. –mondtam kissé kuncogva-
Megraktuk a tüzet, Boe hamar el is szundított, mi Junóval pedig megtárgyaltuk az útvonalat.
Juno azt javasolta menjünk keresztül a hegyen, én pedig azt hogy kerüljük, meg mivel a Vámpírok hegyének a lábánál tudok egy bejáratot, és mivel a Vámpírok hegye előtti hegyen még nem jártunk, ezért nem akartam kockáztatni.Juno azt mondta hogy végül is neki mindegy, majd elvonult az egyik sarokba és leheveredett. Én ráraktam a tűzre még egy pár fát, hogy ne aludjon el reggelig, majd kerestem egy mohás barlangrészt és lefeküdtem aludni.
***
Reggelre a tűz már kialudt. Boe elment vadászni valószínű még hajnalban. Körübelül úgy 9 óra lehetett. Juno már talpon volt és épp a tegnap esti nyúl maradékait gyűjtögette össze majd a barlang elé egy csinos kis kupacba rakta.
-Te, ébren voltál akkor amikor Boe elment? - kérdeztem félálomban.
-Nem. –felelte kissé aggódva Juno.
-Szerintem nélküle kéne elindulnunk, úgyis megtalálja a nyomainkat.
-Lehetséges.
-Biztos, úgyhogy induljunk.
-Oké.
A nap miatt bekentem nyálammal a karomat és a lábaimat. A tegnap megbeszélt útvonalon mentünk, és kb. fél óra múlva megjelent mellettünk Boe, egy mókust hordozva a szájában.
-Na, ugye hogy én megmondtam?
-Igazad volt, ennyi az egész.- mondta Juno.
Feltűnt előttünk a Vámpírok hegye. Csodálatos volt ahogy a havon csillogtak a felkelő nap első sugarai. Az ég rózsaszínes volt, és úgy tűnt Junonak is tetszik látvány. Valószínűleg azt a bejáratot még nem használták amin mi mentünk be a Vámpírok hegyébe, mert friss volt a hó.
A bejárat mellett folyt egy folyó, amiben tanítómesterem egyszer majdnem életét vesztette, amikor ezen keresztül szökött meg a halálbüntetés elől.
Boe belekortyolt a vízbe. Elindultunk befelé a hegy gyomrába majd felfelé vettük utunkat, egyenesen a Hercegek Termébe. Már nagyon sokan gyülekeztek ott. A hercegek főleg Darren nagyon örült az érkezésünknek. Megöleltük egymást majd beszélgetni kezdtünk:
-Ó, Weda de örülök, hogy látlak! Már azt hittük valami bajotok esett olyan sokáig tartott az út!
-Csak kisebb kerülőket tettünk.
-Nem, baj lényeg az hogy itt vagytok. Te vagy az utolsó vámpír, úgyhogy ma este már kezdetét veszi az élveholtak fesztiválja!
-Az jó. Amúgy eldöntöttem hogy ebben az évben már teljesítem az Avatási Próbákat.
-Ennek a hírnek még inkább örülök. Nagyon jó hogy végre rászántad magad.
-Én is örülök ennek.
-Hát gyere, most van egy kis időm, menjünk le a Khledon Lurt terembe és együnk egy jó denevérhúslevest! Éhes vagy?
-Igen, és a denevérhúsleves most nagyon jól fog esni. Azután lemegyek zuhanyozni. Lemosom magamról az út porát.
-Jól teszed! Gyere, menjünk.
***
A Perta Vin-Grahl teremben vettem egy jéghideg fürdőt, majd megkerestem Zubrát, a szállásmestert hogy keressen nekem egy jó kis hálótermet. Zubra mutatott párat, és én egy olyat választottam amiben egy koporsó volt és egy függőágy. Juno pár perc múlva megérkezett és elhelyezkedett a függőágyban:
-Kényelmes.
-Én jobban szeretem a koporsót.
-Ettél már?
-Igen.
-És nem vagy szomjas?
-De. Menjünk, igyunk egy kis vért.
-Én ha lehet mást iszok.
-Jó.
Jókedvűen sétáltunk le a Khledon Lurt terembe. Ott találtunk néhány tábornokot, akik éppen az Élveholtak Fesztiváljáról fecsegtek. Ott volt még Nyíl, aki mohón kanalazott egy denevérhúslevest. Leültünk mellé, mivel máshol nem is volt hely. A többi szabad széket vámpírok sokasága birtokolta.
Ezután megkerestem Liega Falket és Gora Vorrunt.
Liga a küzdő teremben küldött pár vámpírt a padlóra. Mikor megpillantott, csak úgy elsétált egy ütés elől. Mikor Vanez Blane az egykori vak játékmesterünk meghalt, Liegára és rám esett a választás hogy játékmesterek legyünk. Mivel én jobban szerettem utazgatni, Liegára hárult a feladat elvégzése. Széles mosollyal üdvözölt:
-O, szia Weda!
-Szia, jó téged látni. –megöleltük egymást-
-Weda, ha tudnád mennyi minden érdekes dolog történik itt!
-Ezt csak azért mondod, hogy átvegyem a posztodat.
-Sajnos túl jól ismersz. –nevettünk egy jót, aztán tovább indultam megkeresni Gorát.
A Stahvros Glen teremben találtam meg. Vidáman dudorászva díszítgette a termet.
-Hello, Gora! Nincs kedved feljönni a hálótermembe és beszélgetni egy kicsit?
-Van kedvem. –némi habozás után hozzátette: Csak nincs időm. Estig fel kell még úgymond turbóznom ezt a termet. Ebben az évben rám bízták a feladatot.
-Kár. Mindegy, akkor lefekszem és alszok egy jót!
-Jó éjt.
-Kösz. Szia.
-Szia.
Hallottam hogy Gora felsóhajt. Majd szépen csöndben tovább díszítette a hívogatóan óriási termet. Fent, a hálótermek sorai között, hirtelen megállt a szívverésem. Gondolhattam volna hogy itt lesz a vámpírok hegyén de valahogy mégsem számítottam rá. Scott volt az akinek látványától majd elájultam. Scott és én társak voltunk. 5 éve váltak el útjaink, amikor nekem el kellett hagynom egy csapat vámpírral a hegyet különböző okokból. Erről majd később még beszélek. Scott felkapta a fejét arra a hangra amit már évek óta nem hallott.
-Szia Scott.
-Ööö, Weda szia!
-Hogy vagy?
-Te mindig nagyon jól tudtál alkalmazkodni a helyzetekhez. –nevetett-
-Te pedig nem. –vele nevettem- Az volt a legjobb Scott jelenlétében hogy mindig vidámak voltunk együtt. Kivéve persze akkor amikor elváltak útjaink.
-Gyere, igyunk egy kis vért a hálótermembe.
-Oké.
Scott egy nagyon finom vérrel kínált meg. Még sosem ittam ilyen jó vért, így rögtön magamhoz ragadtam a palackot.
-Tiéd lehet.
Felocsúdtam hogy a palackból vedelek. A hirtelen ráébredés arra hogy mit teszek, kicsit kellemetlen volt. Rögtön el is kezdtem fulladozni. Köhögve próbáltam kipréselni a számon azokat a szavakat hogy: köszönöm, nem , kell.
-Nekem még van belőle. Vidd el.
-Hát akkor kösz.
Egy vámpír jelent meg az ajtóban. Megkérdezte hogy ráérek-e.
-Persze.
-Akkor kérlek gyere a hercegek termébe a próbáid miatt.
-Megyek. Egy pillanat. Már épp el akartam köszönni Scottól, de ő megelőzött, felállt és így szólt:
-Elkísérlek.
-Oké.
A hercegek termében vámpírok sokasága várta nagy izgalomban, hogy melyik próbát húzom.
Felsétáltam az emelvényre. Egy őr behozott egy smaragd kövekkel teli zsákot. Több mint hatvan kő volt a zsákban. Az őrnek dagadtak az izmai. Vancha ellenőrizte a köveket, majd az őr felém nyújtotta a zsákot. Én beledugtam a kezem, az érdes kövek nem egy sebet karcoltak a kezemre. Végül megakadt a kezem egy kőben, egy egészen sima, kicsi kőben. Éreztem hogy azt kell kihúznom.
-A negyvenhármas! –kiáltotta az őr.
Darren kijelentette hogy ez a szám a Halálos örvény próbát jelképezi.
Egy mozdulattal jelezte nekem Liega, akit csak most fedeztem fel a nagy tömegben hogy igényeljem a felkészülési időt. Ezt meg is tettem.
-Szeretném igénybe venni a felkészülési időt. – a nagy vámpír sokaság felhorkant-
Ránéztem Liegára, aki kidüllesztett szemmel próbálta tudomásomra adni hogy magyarázzam meg hogy miért.
-Csak azért, hogy kipihenjem magam az út után, és már nyakunkon van a fesztivál, az sem lesz valami teadélután.
-Rendben Weda, engedélyezzük hogy igénybe vedd ezt az időt.
-Köszönöm.
-Most menj, és aludj egy kicsit, pihend ki magad.
-Rendben.
Scott megint csak elkísért a hálótermemig de ezúttal Liega is velünk jött.
Az ajtóban Liega megtörte a csendet:
-Ha akarod, felkészítelek a próbára.
-Köszönöm, jól jönne.
-Hát akkor, szervusz, jó éjt, a fesztiválon találkozunk.
-Jó éjt neked is.
Most Scotthoz fordultam aki egy szót se szolt azóta hogy elindultunk felfelé.
-Szeretnél valamit mondani?
-Öööö, nem. Csak annyit hogy………-kínos csönd következett-………. Jó éjt.
-Jó éjt.
Scott sarkon fordult, és irányba vette a szobáját. Hallottam ahogy hangosan felszisszen. Gondolom azért mert, nem tudta kimondani azt amit akart. Elbattyogtam koporsómig, és egy huppanással benne termettem. Juno jött be a „szobába” és aggódós képpel kérdezte:
-Nem láttad Boe-t?
-Nem. Miért?
-Kint voltam a hegy lábánál, kerestem a nyomait, de azt már belepte a frissen leesett hó.
-Hát az nem jó. Valószínűleg itt van valahol a hegyben.
-Igen itt van. –egy ismerős hangot hallottunk a bejárat felől-
A vámpírok tömegével beosont a Hercegek termébe. – mondta nevetve Darren akinek Boe a kezét nyalogatta. A farkas ott feküdt |
| Gyerekek én akárhányszor is olvasom el a sorozatot, a befejezése így is úgy is nagyon gyenge...de az első könyvet olvasma még most is majdnem elsírom magam(elsírni talán még sem sírom el magam, de nagyon közel állok hozzá)amikor elbúcsúzik a szüleitől... |
| De igazából nem kegyetlenek csak ránézésre. |
| Repülni nem kötelező, csak hosszú, piszka fogú hentelős szörnyecskék akik csak ránézésre olyan kegyetlenek. |
| Én tudom hogy az író így írta meg de nekem nagyon tetszett volna ha a vámpírok olyan szokásosak lettek volna.Tudjátok olyan repülő öldöklőőőőő vérESSSS KEGYETLENNNNN NAGYFOGÚÚÚÚÚ szörnyek. |
kevés az iazi, vérbeli és kalandos vámpírtörténet.
Mé nem szeretik az emberek a vámpírtörténeteket? Szerintem a vámpírok a világ legfaszább kitalált lényei. Én a Darren Shan könyvekből hiányoltam egy kicsit a hosszú hegyes fogakat:/ |
Nem tom' ki hogy van vele, de én igazán bele tudtam élni magamat igazán...
Tudom tudom a suli hatása... XD
Amúgy nem voltak annyira jók de olvastam már rosszabbat is, a könyv szintjének megfelelt. |
Nna, igen az sem rossz +oldás...
Jól van na!! Még mindíg a suli hatása alatt állok. A lényeg, hogy okos emberkék (?) lévén tudtátok mire gondolok!!
Egyébként amit még nem igazán bírtam a sorozatban, azok a harcjelenetek. Szerintem tök bénán voltak megírva. Nem tom' ki hogy van vele, de én nem is igazán tudtam beleélni magamat igazán. |
| Van benne valami..... Köszi a könyvet, holnap lépek Plázába és veszek egyet. Vagy kettöt. |
| Át kéne írni ezt a topikot: Minden ökörségek és örültségek tárháza |
| Van egy sorozata az Einnarin legendája az (1. kötet: Veszélyes Játszma) sztem nagyon jó, varázslók, tolvajok, harcosok (középkorfíling)... |
| Vagy olvashatnál Loveraftot, nagyon fasza novellákat írt! |
| Háááááááááát....öööööööööö..........izéééééééééé.. .. nem |
| Juliet E. Mckennat olvastál már? |
| Ahoj, emberek. Tud vki egy jó könyvet amit még nem olvastam? |
Termékeink | Írók és rajongók | Szavazások | Egyéb
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
© Beholder Kft., 2003 - 2024
E-mail: beholder{kukk}beholder{ponty}hu | Tel.: (06-1)-280-7932
Az oldalon megjelent szöveges és illusztrációs anyagok átvétele, másolása, illetve bármilyen módon történő felhasználása csak a Beholder Kft. engedélyével lehetséges.
A fórumban történő hozzászólások valóságtartalmáért, minőségéért semmilyen felelősséget nem vállalunk.
|
