| | | | Fórum - Mullen utolsó 30 hozzászólása | | | | | |
| | | | | | //Hali, én itt vagyok. Azt hittem írtam is, hogy én örülnék a kaland folytatásának, de úgy tűnik mégse tettem meg o.O
Öregszem ,elnézést.
Szóval felőlem mehetne tovább, az aktivitást látom, hogy nem nagy, de én eléggé igyekeztem reagálni valamit mindig.
Vagy esetleg toljuk el nyárra? Nyáron mindig jobban megy a kalandozás. // |
| | | | | |
| | | | | | -Bocs, Vándor - szisszen fel Gród, amint az általa idézett jég elérte barátját. Hangját azonban elsodorja a teremben visszahangzó csatazaj. Kiszúrja a csapatukat megkerülni szándékozó démoncsoportosulást, és kétségbeesetten próbál kiötleni valami használható igét. Nehéznek érzi a fejét, a fémfegyverek sikoltozása, és a rút lények röffenő hangja pedig csak tovább hátráltatja a koncentrációban. Rengeteg mindent kell tenni, hisz ott vannak a rúnák, a succubbus is itt kószál valahol láthatatlanul, mindenféle ocsmány tervvel a fejében, legvégül pedig többszörös túlerővel néznek szembe.
-Nem könnyű, sőt...kimondottan nehéz! - mormogja, miközben lehunyja szemeit és megpróbál kizárni minden zavaró tényezőt.
Hirtelen zsebébe nyúl, és csillogó fémport, szed elő, a forgácsok makacs módon ragaszkodnak bőréhez. Kántálva lerázza őket, mutatóujját a földre szegezi, és körkörös mozdulattal kísért kántálás mellett felfelé húzza. Szemével megkeresi a sunnyogó démoncsoportot, gyorsan becsül, és kimondja az utolsó szótagot. A démonok körül hirtelen sima felületű fémfal emelkedik, ami körülzárja őket, biztató magasságban.
-Legalább tőlük nem kell tartanunk- sóhajt, miközben körülnéz, és tervezi következő lépését... |
| | | | | |
| | | | | | | Gród a démonivadékok megjelenésére azonnal reagál, ujjai bonyolult táncot járnak, miközben félhangosan motyog. Kezei kékesfehéren kezdenek izzani, a mágus lehelete füstcsíkként gomolyog a szájából. Mielőtt túlzottan lehűlne körülötte a a levegő, Gród a félkort alkotó démonivadékok közül a leghátsóra dobja a kialakult jéggömböt, ami felrobban, ha célhoz ér, és négy-öt méteres körzetben csontig hatoló hideget kelt. Ennek eredményei a megmerevedett izmok, és a fagyási sérülések, ebből következőleg a démonok lassabban és ügyetlenebbül fognak mozogni. |
| | | | | |
| | | | | | // Én semmit nem alkalmaztam.
Az a ghoulféleség az Cody rég halott harcosa. Lehet, én néztem be valamit, és a harcos olyan síkon mozog, amit csak az idéző láthat, nem ismerem Cody karakterét nagyon jól :/
Semmit nem tettem, csak gondolkodtam.
Jellemváltás sem volt. Csak gondoltam, ha ellenünk találták ki a rúnát, akkor ha mások leszünk, nem bánt. 
Mivel azonban ez elég elképzelhetetlen, ezért csak motyog a mágusom. // |
| | | | | |
| | | | | | Gród felriadt, és legördült a tábori ágyról.
- Olyan szűk itt, olyan pici...- nyöszörögte félálomban, majd érezte, ahogy elméjében a polcok csúsznak egy szintet, és már tisztában volt ébrenlétével. Nem foglalkozott az álmával, habár élénken emlékezett rá : egy varázsló alapszintű képzése az álomfejtésnél kezdődik.
Az eligazítás alatt végig szótlan volt, mogorván nézegette a többieket, főleg a kalandorcsapat újabb tagjait. Nem szerette a változást, most pedig a jól összeszokott társaság helyett egy felhígult masszát látott, ami nem épp ideális, ha egy ilyen volumenű csata van kilátásban, mint a mostani.
Gród szótlanul tűrte azt is, hogy a többiek megoldják a leereszkedés problémáját. "Kicsit talán ráébreszt mindannyiunkat, mit is vállaltunk. Ha nem tudunk lejutni egy verembe, mit kezdjünk egy démonúrral?" - gondolkodott.
Miután lejutottak, a háttérbe húzódva hallgatta a démonnő szavait, és most aggódva pillantgat a Viszály Rúna felé.
-Ezzel nem lesz egyszerű dolgunk - mormogja - Ha jól sejtem, a Mágikus Pajzs Rúna és a Fizikai Pajzs Rúna a Viszály Rúnáját védik. Ez kissé megnehezíti a tönkretételét. Ámde kijátszani talán kilehet.
Miközben Gród azon gondolkodik, hogy ha részben személyiséget váltanak, át tudják-e verni a rúnát ( A mágus álma kipróbálni a szatírlétet ) , egy ghoulféleség jelenik meg az idéző szavára... |
| | | | | |
| | | | | | // Hm, Vándor szavaiból azt vettem ki, hogy nyárig nem nagyon tud elszabadulni. :S
Ja, egyébként, hohó, megjelentem. Lehet megkövezni, hogy eddig nem voltam, sőt, lehet elsavanyodott arccal is olvasni, hogy visszajöttem. Na, nem mintha létfontosságú, központi ember lennék, de valamiféle mondattal vissza kellett térnem, remélem érthető.
Kérdésem lenne, mi lesz akkor a 31.el. Merthogy vészesen közeleg, én messze lakom, kitudja bedühülnek e hirtelen sztrájkkal ( mondjuk ezellen nem tudok mit tenni ) , esetleg hatalmas hóesés vezetékeket szaggat.
A kaland állásával nem tökéletesen vagyok tisztában, leginkább semennyire se, de ígérem, utánaolvasok, és ha beleférek, beszállok egy checkpointnál.
Mintha lettek volna új emberek a múltkori roppantmód hosszúra nyúlt estén, akiknek azt hiszem, nem mutatkoztam be.
Miskolc, 18, jó sok éve, kisebb nagyobb ( utóbbi idők ) kihagyásokkal itt, két élvezetes fórumtalival. Karakterem Gród, akinek hülye a neve, viszont varázslatainak csak Raptor, illetve KM szab határt, egyébként helyzettől függően találom ki őket, legtöbbször.
A nindzsa meg Sal lesz, mert neki a feje helyén is láb van, hogy mégegyet tudjon rúgni. ^^ // |
| | | | | |
| | | | | | Gród kényelmesen az oldalára feküdt, és lustán pislogva szemlélte a többieket. Nem kártyázott, régen megtanulta, hogy ha kártyázásra kerül a sor, egy mágusra mindig rávetül a gyanú árnyéka, még barátok között is.
Nem mintha csalni akarna, főleg így, tét nélkül. De az esetleges szerencsével nem tud mit kezdeni, és a viszályt, a kimondatlan rosszallást kerülni akarta a csata előtti estén.
Ehelyett élvezte a többiek társaságát, a füvet söprő szellő sziszegését, a lapok surrogását, a tűz ropogását, és a barbár megnyugtató, mély dörmögését. |
| | | | | |
| | | | | | | Gród csendben heverészett, és figyelte az a többieket, megpróbálta azonosítani a kellemetlen pillanatokat, és összepárosította a lehetséges riválisokat. Oly gyakran használta ezt a mindennapos életben, hogy most szinte tudat alatt végezte. Mindez így kényelmesen elfekve, kissé félálomban a napi rutint juttatta eszébe, egy átlagos napot, és egyből kényelmesebben érezte magát. Nem akart a bort szerző csoporttal menni, nem lett volna képes értékelhető agyi tevékenységre, cipelni meg úgyis tudják, hisz ott a barbár. Ő még egy hegyet is elhordozna, ha egy hordó sör lenne a közepén! Így hát csak hallgatta a körülötte maradottak neszezését. A háta mögötti léptek csikordulása rántotta vissza a mély álomból, felült és megpróbálta kinyújtani a jóleső fáradtságot a tagjaiból. |
| | | | | |
| | | | | | Gród bár antiszociális módon elvonult a fekvőhelyére, a nagy dübögésre és zeneszóra felnyitja szemeit. El sem tudja képzelni, mi okozza ezt a hangzavart. Lassú mozdulatokkal a muzsika irányába tántorog, és fáradt szemeit dörgöli. Először azt hiszi, mégiscsak elaludt, és egy kegyetlenül vicces álmot lát, ám hamar meggyőződik róla, hogy ez a valóság. Igen, egy fejvadász, aki nem elégedett meg azzal, hogy vicceskedve piszkálta körme alól a koszt mérgezett tőrével, hanem unalmában barbár táncot tanult, és most társai előtt számot ad tudásáról.
- Mi lesz még itt? - mormogja a mágus hitetlenül, és közelebb slattyog.
Hamar elkapja a dallamot, és a bárd feje fölött színes buborékokat kezd ritmusra pattogtatni. Észreveszi az új alakot is, de nem törődik vele, túl sokan vannak körülötte, majd megismerkedik vele később.
//Gród és Fabiot még nem találkoztak, vagy de? // |
| | | | | |
| | | | | | | Gród elbúcsúzott a többiektől, elment a fekhelyére, kényelmesen elhelyezkedett a hátán, és pihengetett. Nem memorizált igéket, nem rendezgetett komponenseket. Nincs az az isten, amiért élete talán utolsó napján dolgozzon. Legalább végre kipihenheti magát. |
| | | | | |
| | | | | | -Való igaz, az előttünk álló feladatra kellene összpontosítanunk. Bevallom, én félek. Mikor pihenni mentünk egy nyugodt, békés helyre, egy rakás goblinnal és orkkal kellett szembenéznünk. Namost, azt hiszem, félek megtudni mi történik akkor, ha veszélybe menetelünk... - jegyezte meg keserű mosollyal Gród, ujjait ropogtatva. - Visszafelé nem mehetünk, de nem is mennék. Hova menjek? Az őseim itt vannak. Úgy értem, a családom. Együtt védtük meg a fogadót, együtt harcoltunk a vámpírok ellen, és sorolhatnám tovább. Azt hiszem, el kellene végeznünk a ránk kiszabott feladatot, mert bár rusnyán hangzik, más lehetőségünk nemigen akad. Hacsak egymás torkának a kitépése nem találtatik elég szórakoztatónak.
A mágus elindul, és bár már jópáran bemutatkoztak előtte, és jópárszor hallotta az idegen nevét, megszólal:
- Üdvözöllek, Gród vagyok. Mágus, kalandor, miegyéb. Mondokája befejeztével kicsit megdönti a törzsét és biccent a fejével. |
| | | | | |
| | | | | | // Üdvözletem ismét.
Nem voltam sokáig. Kövezzetek, üssetek, agyon.
Mostantól leszek, felületesen olvastam vissza, az arcot megjegyeztem, az új tagot üdvözlöm, a lényeget meg felfogtam.
Ha pedig már úgyis írok ide, akkro a csatáról is mondok véleményt.
Nekem mindegy! Adj hozzá mindegyikhez egy szavazatot, vagy ne adj egyikhez sem.
// |
| | | | | |
| | | | | | | Gród mosolyogva tűri a köszöntéseket, majd riposztozik. Így, hogy, már mindenkivel kétszer kezet rázott, elégedetten helyezi testsúlyát a sarkaira, és figyelmét a körülötte folyó beszélgetésre irányítja. |
| | | | | |
| | | | | | | -Így van! Engem rendkívül izgat, mit keres ott, miért csak egy lényt engedett be, és miért éppen egy tó fenekén alussza nem épp természetes álmát.- lép barátja mellé a mágus. |
| | | | | |
| | | | | | Gród lélegezni is elfelejtett venni a küzdelem nézése közben, ám most a megkönnyebbüléstől, és az orknyáltól csöpögő marok látványától egy sóhaj keretében kirobbant belőle az elhasznált levegő.
-Hát, ezen is túlvagyunk, szerencsére- motyogta.- Közel volt, azért. Egy nagydarab ork nem tréfadolog. Hát még ha bajnok is.
Azért még maradt ott, ahol volt, és nem ugrott győztes barátja nyakába. |
| | | | | |
| | | | | | | Gród elkapja a barátja tégelyét, és a markába szorítja. Legalább nem a körmét fogja belevájni a tenyerébe izgalmában. Ám ha Vándornak további kenegetésre lenne szüksége...nos bár valószínűleg minden erejét felemésztené, van ötlete, hogyan segíthetne rajta. |
| | | | | |
| | | | | | //
Na beleszólnék, de félek a Raptor uralma alatt lévő orkok reakciójától.
Szvsz okosabb lenne a kencét használni, ha már kedves KMünk rávilágított, hogy van olyan. ^^ // |
| | | | | |
| | | | | | // Jelezném, hogy nem leszek egy hétig.
Sok sikert a párharchoz!  // |
| | | | | |
| | | | | | //
Gród nem ostoba.
"majd jó sokat hátralép, hogy ne zavarja a tárgyaló feleket. Állva marad, nehogy az orkok sértésnek vegyék a leülését." //
A mágus elhűlve nézi a helyet, ahol az előbb még ő állt. Beleborzong, mi történne vele e között a két kolosszus között. Figyeli a harcoló feleket, és szorít a barbár társának. Minden eshetőségre felkészülve felidéz egy-két igét, ha szükség lenne rá. De látta már barátját harcolni, s biztosra veszi, egy ork nem győzi le, akármilyen bökője is van. |
| | | | | |
| | | | | | // Áh, Raptor megelőztél a poénnal. De jobban is sikerült, mint az enyém lett volna. "Látszott rajta, hogy komolyan gondolja"
Boldog Karácsonyt minden kedves KV és Nyúvadt kalandozónak. // |
| | | | | |
| | | | | | | -Ha velem nem, hát egy harcossal talán beszélsz. Itt van még egy barátom, egy barbár, aki talán nem ért úgy a szavakhoz, mint én, ám ettől függetlenül egy bölcs, és erős ember. Vándor, gyere elő! - kiált Gród, majd jó sokat hátralép, hogy ne zavarja a tárgyaló feleket. Állva marad, nehogy az orkok sértésnek vegyék a leülését. |
| | | | | |
| | | | | | // Ja igen, Vándor bajnokká avatása, és harcba küldése ezután következik, ha Gród szavai nem járnak sikerrel.
Sőt, van egy jó ötletem is.
Remélem, nem bánod, barátom, legalább nem kell a bokrokban lapulnod. // |
| | | | | |
| | | | | | | -Bölcs vezér, nem látom be, miért kéne a goblinoknak pusztulniuk. Megbüntettük őket, kegytárgyaitokat visszakaptátok. Nem parancsot adok, hanem üzletet szeretnék kötni. Legkevésbé harcolni szeretnék, mivel úgy gondolom, társaimmal alulmaradnánk az ellenetek vívott harcban. Egyszerűen azért vagyunk itt, hogy megvédjük az erdőt, s ezért, mint látod, segíteni is hajlandóak voltunk.- ezzel Gród meghajol a törzsfőnök felé, és kerülni igyekszik a rusnya ork sámánnő pillantását. |
| | | | | |
| | | | | | Gród úgy érzi, magára kell vállalnia a diplomáciai szerepet. Talán még menni fog, elvégre tanonckorában igencsak megdolgoztatták, és meg kellett tanulnia elegánsan kivágni magát a szorult helyzetekből.
Először is meghajol az ork felé, majd szépen lassan, jól érthetően beszélni kezd:
-Hatalmas ork vezér, köszönöm, hogy eljöttél. remélem nem kerül itt harcra sor, mivel csak egy egyszerű üzletet szeretnénk kötni veletek. Ő itt mutat a druidára- olyan, mintha az erdő pásztora lenne. Nagyon fájón esett neki, mikor a nyája tagjaiból, ezalatt a fákat értem, ostromgépeket fargatatok. tudjuk, hogy jó okotok volt rá, a goblinok ellopták a kegytárgyaitokat. Azonban, úgy gondoljuk, ha nincs háború köztetek és a goblinok között, kevesebb ostromgép szükséges. Éppen ezért, megszereztük a tálat és az áldozati kést, és ezennel átadjuk nektek. Cserébe azt szeretnénk kérni, hogy ne pusztítsátok tovább az erdőt. Nem azt értem ez alatt, hogy soha többé nem vághattok ki egyetlen fát sem, hanem a mértéktelen s értelmetlen pusztítást jó lenne ha elkerülnénk. Tehát az erdő békéje a kegytárgyaitokért cserébe? Kis dolgot kérünk, ti pedig nagyot nyerhettek. Remélem megegyezünk. S gondolj arra, mennyire megerősítheted a törzsfőnöki pozíciódat, ha visszaszerzed az elrabolt kincseket. |
| | | | | |
| | | | | | | Gród ebben a pillanatban döben rá, hogy nem is tudnak orkul. És valószínűleg az orkok nem néznék jó szemmel, ha elkezdene hókuszpókuszolni... |
| | | | | |
| | | | | | | -Rendben. Akkor így hárman várjuk az orkokat. Bekészítem a tömeges láthatatlanság varázslatot, így ha baj van, egy szavamra láthatatlanok leszünk. Fontos, hogy ezt tudjátok, s ne tegyetek semmilyen támadásnak minősülő dolgot, mert akkor lefoszlik rólatok a varázslat. |
| | | | | |
| | | | | | | -Hívjuk a törzsfőt két testőrével. Közülünk is hárman várjuk őket, szépen, nyugodtan. Az egyik lehetnék én, bekészítenék egy tömeges láthatatlanság varázslatot, és ha rosszra fordul a helyzet, egy szó kimondásával aktivizálni tudnám. |
| | | | | |
| | | | | | | Hah,nyugalom barátom!-kacag Gród, és Vándor vállára csap.-Hidd el, nincs szándékomban kellemetlenséget okozni neked...mindig megnevettetsz az "Inkább egy terhes víziló,mint a mágia!" arckifejezéseddel! |
| | | | | |
| | | | | | | -Értem, én is úgy gondoltam, hogy a tárgyak átadása után győzzük meg őket, hogy nincs értelme tovább ölni a goblinokat.A törzsfőnök örülni fog a tárgyaknak,valahogy egy esküt kellene kicsiholni belőle, ráébreszteni, hogy a goblinokkal már semmi dolguk,hisz az orkok a kegytárgyaikat visszakapták, így az erdőt sem kell pusztítaniuk tovább, hogy ostromgépet fabrikáljanak.Ez a törzsfő és pár testőre jó ötlet.Már csak az üzenetet kellene eljuttatnunk hozzájuk...-hümmög a mágus. |
| | | | | |
| | | | | | | -Valamiféle évdelmi rendszert kéne kiépítenünk,ha a helyzet balul ütne ki.-bólogat Gród- Azt hiszem,egy embernek kellene átadni a tárgyat,és lebonyolítani a tárgyalást. A többiek elrejtőznének,és szükség esetén láthatatlanná tudom tenni az illetőt.így aztán senki sem marad az orkok szeme előtt,és talán megússzuk ép bőrrel.-fejezi be gondolatmenetét a mágus. |
| | | | | |
A társalgás szabályai | A legaktívabb fórumok és fórumozók | Moderátori tevékenységek
|
