| | Kedvenc viccem, visszanéztem egy ideig, de nem láttam (nem az elejéig, ha volt már bocs)
Reklám szerint
Csodálatos reggel első fénysugarai simítják végig háromdimenziósan borotvált arcunkat, miközben feleségünk - természetesen meztelenül
- tökéletes aromájú kávét főz a konyhában, és kedvesen mosolyogva zsírmentes margarinnal keni meg a friss pirítóst. Arca gyönyörű, hiszen
semleges PH értékű szappant használ, és a napfény vidáman táncol korpamentes, kondicionált haján. És csak most vesszük észre, hogy tartós
frizuráját ma reggel vörösre festette! Milyen csodálatos, ragyogó szín! Azt tervezi, hogy estére megint szőke lesz, mert megérdemli. Boldogan
nevetünk, miközben a gyerekek lerohannak a lépcsőn egy rajzolt nyúllal, és énekelve kérnek magas tápértékű gabonapelyhet a friss kakaójukba.
Bár a szobájukban nagy a rendetlenség, ők ráfogják a nyuszira, és végül együtt tornáznak nagyi fittness-kazettájára.
Együtt indulunk dolgozni és iskolába a család autójával, és büszkén nyugtázzuk, hogy megvan mind a négy légzsák, és a beépített extrák
kifogástalanul működnek. A kutya ugyan megint levizelte az első kereket, de mi tudjuk, hogy csak azt szereti, és elvégre ez a mi autónk.
A szomszédok a kertből egy kanapén ülve integetnek, és narancsitalt kortyolnak elégedetten, arcukon a jövő generáció emelkedett életérzése:
haverok, buli, és tengerpart, vagy valami ilyesmi. Mikor autónk dugóba kerül a belvárosban, az előttünk várakozó gépjármű hátsó ablakában
egy kisgyermek grimaszol, de mi nyugodt mosollyal az arcunkon kotorjuk elő az ülés alól a tegnapról maradt gyorséttermi sült krumplit, és
élvezettel majszoljuk, miközben a kis rosszcsont arcáról lehervad a mosoly. A hivatalban mindenki friss és jókedvű - hála az olcsó és kiváló
kávénak -, a munka olajozottan halad, csupán a női alkalmazottak nyughatatlansága okoz némi problémát, mikor 11-kor feltűnik az
ablaktisztító modellfiú diétás kólát kortyolva, és még a mocskos üvegen át is jól kivehető dülledő, borotvált mellkasa, és kockásra kidolgozott
hasizma, melyet biztosan az otthoni használatra gyártott kondieszközöknek, és a zsírégető teának köszönhet. Mi is elgondolkozunk ezen, hiszen
csak napi tíz perc az egész.
Délben kiugrunk ebédelni a sarki gyorsétterembe, hiszen ott jó lenni, és az étel is friss és tápláló.
Fogyasztás közben néhány fontos telefont bonyolítunk, és ezt már nyugodt szívvel tehetjük, hiszen már csúcsidőben sem kell aggódnunk a
percdíjak miatt, elvégre ez a mi hangunk. Ebéd után bekapunk néhány drazsérágót, hogy szájüregünkben normalizálódjon a PH érték, persze
alkalmanként egy-két mentolos cukorka is megteszi, pláne, ha csak két kalória. Hazafelé megállunk vásárolni a benzinkútnál (mert most ott
érdemes) csokit, habkönnyű pudingot (a gyerekeknek, ha megették rendesen a vacsorát), pelenkát és intimbetétet (persze a legnagyobb
nedvszívó-képességűt), tartós elemet, háztartási gépeket, 2 in 1 sampont, arclemosót, sminket és fogkrémet, ami háromszoros védelmet biztosít;
szóval a legszükségesebb dolgokat. Az utcára lépve összefutunk K. István mosógépszerelővel, aki már 26 éve van a szakmában, és neki elhisszük,
hogy valamit tennünk kell a vízkő ellen.
Az este békés és nyugodt, környezetbarát légfrissítő illata árad, és mi intelligens mosóporral tisztított pizsamánkba bújva, hitvesi csókot lehelünk
feleségünk arcregeneráló krémjére, majd mély álomba merülünk.
Talán ennyi elég ahhoz, hogy gondolkodó ember érezze: valami nincs itt rendben. Még szerencse, hogy minket azért nem lehet ilyen könnyen
átverni. Ugye, nem? |
| |
))))))