Megatársaságok - Renraku Computer Systems (Shadowrun ismertető)

Amikor először informáltam a Shadowland illusztris közönségét a Renraku Arkológia "problémájáról", üzenetemet színtiszta paranoiámnak tulajdonították. Miután az igazság napvilágra került, átminősítették a Renraku dezinformációs propagandájának - mivel túl pontos információkkal rendelkeztem, nyilvánvalóan nem lehettem más, mint a Renraku talpnyalója.

Nem szándékozom felfedni, ki vagyok valójában, vagy hogy honnan származnak az adatok. Rajtatok múlik, hogy hisztek-e a szavamnak, vagy kételkedtek benne, de azt gondolom, a küldemény magáért beszél. A tényeket tényként közlöm, saját gyanúimra és spekulációimra pedig külön felhívom a figyelmet. És nem, nem én vagyok Sharman Huang.

Akkor hát vágjunk bele a Renraku kivesézésébe. Ám mielőtt belekezdenék, hadd oszlassak el egy félreértést. Az elmúlt, több mint egy évben a Renrakuval kapcsolatban többnyire csak az észak-amerikai arkológia katasztrófájáról esett szó. Az árnyvadászoktól a tőzsdeszakértőkig mindenkiben csak az maradt meg, hogy a Renraku mennyire ráfaragott a seattle-i események következtében. A UCAS területén mindenki azt gondolja, hogy a cégnek nagyjából be is fellegzett, mert elveszítette észak-amerikai központját, mert Deus, a Démon MI belülről szedi darabokra a társaságot, vagy mert a cég minden hitelét elvesztette a nagyközönség előtt.

Lószart.

A Renraku nem megy sehová, cimborák. Kétségtelen, hogy a 2058-as állapotokhoz képest most a mélyponton van, de ez egy tripla A-s megatársaság. A Renrakunak egyetlen épület elvesztése - bármilyen nagy és modern is legyen az - pontosan annyi, mintha Neilnek, az ork barbárnak levágnák egy ujját. Fáj ugyan, és a gyógyulásig le is lassítja a sérülés, ezért egy ideig nem képes ugyanakkorát ütni a baltájával - de ha belekötsz, ugyanúgy egyetlen suhintással lecsapja a fejed. A Renraku is elveszítette egy fontos központját, de a cég számtalan másik telephelye Chibától San Franciscón keresztül Bangkokig megfeszített munkával pótolja a hiányt.

A megatársaság szemszögéből az arkológia épületének fizikai elveszítése sokkal inkább jelent PR katasztrófát. Az elveszített laborok, irodák és gyárak helyére könnyedén építhetők újabbak, a Renraku pedig kétségkívül képes lesz elég alkalmazottat és cégrabszolgát keríteni, akikkel betömi a hiányt. A cégbe vetett bizalom visszaállítása már keményebb dió lesz, de a Renraku fizetési listáján találhatók a szakterület legjobbjai. Ha hozzávesszük még azt a tényt, hogy a Vörös Szamurájok jelenleg is az épület visszaszerzéséért küzdenek - véres, emeletről-emeletre haladó, rémálomszerű harcok közepette -, akkor könnyen megjósolható, hogy a Renraku részvényei nemsokára ismét elindulnak felfelé.

Ha engem kérdeztek, a seattle-i fiaskó legkellemetlenebb következményének semmi köze magához az arkológia épületéhez. Az már csak a következmény volt. A tény, hogy a Renraku rendszereiben már ki tudja mióta kóválygott egy nyilvánvalóan ellenséges MI, a végletekig paranoiássá tette a cég vezérkarát. Azóta minden fontosabb megbeszélést szemtől szemben, személyesen intéznek, mert a fejesek nincsenek meggyőződve az elektronikus kommunikáció biztonságáról. Bizony ez kissé felborította a cégvezetők napi beosztását, akik megszokták, hogy otthonról, egy forró fürdő közben bonyolítsák le ezeket a nemzetközi beszélgetéseket. A kényesebb adatbázisokat lekapcsolták, és már ahhoz is komoly ellenőrzések sorozatán kell keresztülmenned, hogy egy rövid, kódolt letöltés erejéig hozzáférhetővé tegyék őket. A Renraku automata kereskedelmi programjai intenzív átkódoláson mentek keresztül, és az MI-ktől tartó ügyfelek számára úgy reklámozzák, mint "speciális kontrolláló eljárásokkal" készített szoftvereket.

Senki nem tudja, az MI mióta gyűjtött adatokat saját céljaira a cég rendszeréből, ezért a Renraku könyvvizsgálóinak hada átfésüli az összes főbb adatbankot, és összehasonlítja őket az archivált másolatokkal - manuálisan. Nem kamuzok, Deus lehetséges befolyása miatt tényleg nem bíznak semmit a keresőprogramokra, inkább mindent saját kezűleg vizsgálnak át. Minden nagyobb kódot, a Mátrix védelmi eljárást és üzletkötést átbogarásznak az esetleges változtatások, anomáliák és hibák után kutatva. A 2000. évi átállás őrülete óta ez a legnagyobb számítógépes kavarodás.

A Renraku problémáitól függetlenül azonban mindenkit szeretnék figyelmeztetni, hogy a cég kilencvenöt százaléka még mindig ép és egészséges. Rengeteg befektetői véleményt hallottam már, amelyek a társaság összeomlását jósolták, és számos árnyvadász gondolja úgy, hogy amíg a Renraku Deus-szal van elfoglalva, gyerekjáték lesz egy ellene végrehajtott akció. A befektetők legtöbbje azóta tönkrement, a vadászok jó része pedig hullazsákban végezte, mert bár a Renraku megsérült, de nem vált nyomorékká. Ha lehet ezt mondani, a cég talán még veszélyesebb, mint előtte, mert fokozott gyanakvással tekint mindenkire.

Oké. Akkor most leszállok a hordóról, és rátérek a tárgyra. Kezdjük az alapokkal: egy kis háttérinfó arról, ki futtatja a vonatot, hol találhatók a főbb irodák, mivel foglalkoznak, és hogyan termelnek profitot a Renraku Computer Systemsnek.

Egy ekkora méretű cég kialakulásának története nem férne el így ilyen szűkre szabott irományban, ezért most csak a zanzásított változatot közlöm. A Renraku a Keruba Internationalből, egy szlovéniai központú katonai konzorciumból nőtte ki magát, amely a huszonegyedik század első negyedének háborús időszakában alapozta meg a hírnevét. Utat könyökölt magának a "Nagy Hét" közé, útközben eltakarítva maga elől a többi megatársaságot, és egészen a ‘29-es összeomlásig meg is őrizte a helyét, amikor a cég alapítója elhalálozott, kis híján magával rántva a társaságot is. Ekkor egy Inazo Aneki nevű heves, fiatal cégcápa gondolt egy nagyot, és egy Renraku nevű holdingcégen keresztül felvásárolta a Kerubát. Eredeti szándéka az volt, hogy feldarabolja és eladja a céget, de máig tisztázatlan okokból végül mégsem így döntött. A társaság központját Chibába telepítette, átnevezte Renraku Computer Systemsre, majd kinevezte magát elnök-vezérigazgatónak.

A 2030-as években a Renraku kulcsszerepet játszott a globális információs hálózat Összeomlás utáni újjáépítésében, így a cég egyre csak hízott és gazdagodott. Sajnos azonban a legfontosabb vezetők jó része főként saját zsebére dolgozott, miközben Aneki csak lubickolt a hatalomban. Viszont rögtön észbe kapott, amikor néhány fejes megpróbálta kizárni őt a vezetőségből; sikerült hatalmon maradnia, és elhatározta, hogy felvirágoztatja a céget. Azóta a Renraku olajozott, gördülékenyen futó céges mechanizmussal büszkélkedhet - sosem vált piacvezetővé, de mindig benne volt az első ötben.

Amikor 2058-ban Dunkelzahn meghalt, a sárkány végakarata a Renraku egyik főrészvényesévé tette Miles Lanier-t, a Fuchi egykori biztonsági igazgatóját. Lanier titokban lépett le a Fuchitól (legalábbis úgy tűnt), és segített a Renrakunak keresztbe tenni addigi munkaadójának. Belsős információi, valamint néhány váratlan technikai áttörés segítségével a Renraku átvette a Fuchitól a világ második legnagyobb megatársasága címet (természetesen első a Seader-Krupp). Azután színre lépett a Társasági Tanács, Lanier-ről kiderült, hogy a Fuchis Villiersnek kémkedik, a Renraku technológiai előnye semmivé foszlott, egy MI pedig átvette az uralmat a cég észak-amerikai központja felett. És mi a jó hír? Amikor a Fuchi összeomlott, Shikei Nakatomai elmarkolta, ami még megmaradt a Fuchi Ázsiából, és csatlakozott a Renrakuhoz - részben üzleti megfontolásokból, részben hogy bosszút álljon Richard Villiersen, azon az emberen, aki egyaránt kitolt a Fuchival és a Renrakuval (ez utóbbival Miles Lanier-en keresztül).

A többi AAA-s megatársasághoz hasonlóan a Renraku sem tesz mást, mint ül a fenekén, és irányít számtalan kisebb céget. Az RCS alkalmazottai kizárólag a cég legmagasabb szintű vezetőiből, azok stábjából, néhány tucatnyi jogászból, valamint egy hordányi könyvelőből áll, akiknek csak az a dolguk, hogy számon tartsák, milyen cégek vannak a tulajdonukban, azoknak a cégeknek mi van a tulajdonában, és ez az egész pontosan mennyit taksál. Az alább ismertetett négy részleg mindegyike önálló szervezet (természetesen az RCS kizárólagos tulajdona), melyek az adott területen fejtik ki működésüket.

Az első számú, legfontosabb részleg Észak- és Dél-Amerikát is magában foglalja. Eredetileg a seattle-i SCIRE arkológia adott otthont a főhadiszállásnak, de az RA rövidesen átköltözött Manhattanbe, miután bizonyos események... nos, kényelmetlenné tették számukra a helyet. Az arkológia katasztrófája előre láthatóan érzékenyen érintette a részleget; egyetlen éjszaka alatt elveszítette központját, legnagyobb telephelyét, rengeteg magas szintű vezetőjét, több ezernyi alkalmazottját, valamint Mátrix-rendszerének támpillérét. A részleg azonnal heves toborzásba kezdett, és új telephelyek felállításával, valamint a régiek kibővítésével próbálta kompenzálni a veszteséget. 2059 decembere óta az RA-nak komoly üzleti veszteségeket kellett elkönyvelni, de mostanra stabilizálódni látszik a helyzet.

A részleg igazgatója Dr. Sherman Huang, akinek a neve mellé már oly sok alkalommal biggyesztették a "briliáns" és "excentrikus" jelzőket, hogy akár nyugodtan meg is változtathatná a nevét, hogy ezek a szavak is szerepeljenek benne. Nagy valószínűséggel egyedül ő tehető felelőssé az MI megalkotásáért és elszabadulásáért.

Az RA leányvállalatai a piac szinte minden szegmensét lefedik: Festival Foods (a Sloppy.Soy, a Vitmoe és más népszerű termékek előállítója), Architectural Dynamics (főként hivatali épületek gyártásában jeleskedik, de nagy valószínűséggel minden eddigi kéglidnek az AD a tulajdonosa), a pueblói Iris Firmware (minőségi hálózati perifériák, chip-olvasók, meg ilyenek). A cég irodái megtalálhatók New York Cityben, San Franciscóban, Sacramentóban, Los Angelesben, Dallasban, Charlotte-ban, Kansas Cityben, Philadelphiában, Clevelandban, Santiagóban, valamint Buenos Airesben.

A társaság szíve egykoron a Renraku Ázsia volt. Az évek múlásával azonban egyre több és több figyelem irányult a Renraku Amerikára (valószínűleg azért, mert Sharman Huang örömmel közreműködött Inazo Aneki magánprogramjaiban), az ázsiai részleg pedig szépen lassan a második helyre szorult. A Fuchis Shikei Nakatomi megérkezésével azonban minden megváltozott. A saját ázsiai hatalmi bázisát építgető Nakatomi "rávette" Tev Greenwaldt részlegigazgatót a korai visszavonulásra, és Surin Supachait, saját bábját ültette a helyére. A Renraku Ázsia jelen pillanatban a cég legnagyobb részlege (legalábbis üzleti szemszögből nézve), és Nakatomi folyamatosan gondoskodik róla, hogy ez az igazgatótanács egyik tagjának se menjen ki a fejéből.

A fent említett Supachai azelőtt a Fuchi Ázsia Biofejlesztési Részlegének vezetőjeként tevékenykedett. A Fuchitól való távozáskor Nakatomi bábja engedelmesen követte főnökét, és nagy meglepetést keltett, amikor Nakatomi őt jelölte a posztra saját menye, Noriko Sakai helyett, aki addig a Fuchi Ázsia igazgatója volt. Nakatomi elégedetlen volt Sakai teljesítményével a cégháború folyamán, úgy érezte, a nő túl sok Fuchi Ázsia érdekeltséget engedett át a versenytársaknak. Ezért kinevezte a Renraku Kína elnökévé, ahol azóta is arról álmodozik, hogy egy napon visszaszerzi székét Supachaitól.

A Renraku Ázsia néhány jól ismert leányvállalata: az Ultimax és Shin Chou Kyogo kézifegyvergyárak, az Underwater Living (a fülöp-szigeteki víz alatti létesítmények kivitelezője), valamint a Wakatta Software, az adatfeldolgozó- és tömörítő programok híres gyártója. A cég irodái megtalálhatók Tokióban, Szöulban, Chibában, Bangkokban, Hong Kongban, Kuala Lumpurban, valamint Madrasban és Tajpejben.

A részleg az 50-es évek elején vált ki a Renraku Ázsiából, amikor az ázsiai szekció még a csúcson volt. Egyesek azt állítják, Aneki a belső konfliktusok minimálisra csökkentése érdekében nem szerette volna, ha bármelyik részleg is túl erőssé válik - ami akár igaz is lehet, ám kétségtelen, hogy a szétválásnak gazdasági okai is voltak. Az ausztrálázsiai részleget amolyan "kalandor" igazgatóságnak tartják, ami azt jelenti, hogy az ottaniak sokkal kevésbé konzervatív felfogásúak a cég többi részlegén dolgozóknál. Amikor a Renraku az 50-es végek végén egyeduralkodóvá vált a Mátrixtechnológiában, a cég legforróbb szoftvereinek és hardvereinek jó része az ausztrálázsiai laborokból került ki. Ez a kút azonban azóta kiapadt, és a részleg számítógépes fejlesztései mára jóval a nehézipari és mezőgazdasági találmányok mögött foglalnak helyet. Mégis, a számítógépes srácok egyszerre ezernyi különös fejlesztésen dolgoznak; ebből 999 ugyan fabatkát sem ér, a maradék egy azonban könnyen lehet, hogy megrengeti a világot.

Lucy Don kilencedik éve ül az igazgatói székben, és bizonyos befolyásos források szerint ez lesz neki az utolsó. Lucy távoli rokona (másod-unokatestvére, vagy valami ilyesmi) Lucas Donnak, az egyik öltönyösnek, aki segített Richard Villiersnek a Fuchi megkopasztásában. Látszólag semmi kapcsolat nincs kettejük között - azt állítják, soha nem is találkoztak -, de ez nem akadályozza meg Shikei Nakatomit abban, hogy Villiers-ellenes keresztes hadjáratának részeként a nőt tekintse fő célpontjának a cégen belül. Azóta próbál keresztbe tenni Lucynak, mióta bekerült az igazgatótanácsba, és minden eszközt felhasznál a rágalmazástól az árnyvadászok felbérléséig. Forrásaim szerint Lucy visszavonulni készül - nem azért, mert bármi elől is rejtőzködnie kell, hanem mert belefáradt Nakatomi szarozásába. Miután egész életét azzal töltötte, hogy felkapaszkodjon a férfiak uralta társasági ranglétrán, most abbahagyja a további küzdelmet, hogy kipihenje magát és élvezze a jólétet.

A Renraku Ausztrálázsia központja Sydneyben található, akárcsak a részleg legnagyobb létesítményei. Egyéb kirendeltségek vannak még Brisbane-ben, Perth-ben, Christchurc-ban, Bandar Seri Begawanban (Brunei, cimbora, ha ez segít valamit), valamint Honoluluban. A legtöbb alvállalat pusztán kutatással foglalkozik, és találmányaikkal az anyavállalatot segítik, ezért nagy valószínűséggel még sosem hallottál róluk. A három kivétel az Australian Development Cooperative (ők azok, akik ‘47-ben az őslakosok ügyében belenyúltak a darázsfészekbe), a Genecraft, (a bioverek egyik legrégebbi fejlesztője), és a Harland & Wolff Nautical Designs, amely a gazdag hírességek számára állít elő hajókat.

A Renraku Európa főként a Keruba International maradványaiból áll, abból a katonai konglomerátumból, melyet Inazo Aneki annak idején beépített a Renrakuba. Egy konzervatív cég még konzervatívabb részlegeként az RA az utóbbi évtizedben egyre kevésbé számít meghatározó tényezőnek az anyavállalatnál. Azonban a SCIRE katasztrófája változásokat hozott a részleg életében, mintha odafent rájöttek volna, hogy az RE igazgatótanácsi üléseire is érdemes némi figyelmet fordítani, és esélyt adni nekik az újjáéledésre. Viszont Európában egy új versenytárssal is szembe kell szállniuk: a Shiawase Corporationnel, aki komoly előrenyomulásba kezdett a kontinensen, mióta az addig a Fuchi Páneurópát vezető Korin Yamana átigazolt hozzájuk.

Karl Stadt igazgató egy huszadik századi hagyományokat követő, keményfejű, eredménycentrikus vezető. Elhatározta, hogy akkor is feljebb tornázza a Renraku Európát a cég hierarchiájában, ha beledöglik - és ha a szívével kapcsolatos orvosi jelentéseknek hinni lehet, ettől nem is áll olyan messze.

A Securitech International nemrégiben történt bekebelezése mellett az RE komoly eredményeket mutathat fel a Mátrix biztonsági eljárások fejlesztése, és a számítógépes bűnözők nyakon csípése terén. A részleg irodái nemrég költöztek át Münchenbe (főként azért, mert Stadt nem állhatta a berlini anarchiát); a cég többi nagyobb kirendeltsége Ljubljanában (Szlovénia), Triesztben, Amszterdamban, Madridban és Moszkvában található.

Egykori cégcápa, ma társadalmi filozófus. Aneki volt az az ember, aki eladósodott holdingcégként létrehozta a Renrakut, majd bevezette a céget a Nagy Tíz közé, és kis híján előidézte bukását (illetve egyeduralmát). Az agyafúrt intelligens férfi talán az egyetlen a megatársaságok vezérigazgatói közül, akit emberileg kedvelni lehet... persze csak akkor, ha közel tudsz kerülni hozzá. Aneki 2060 elején meghatározatlan idejű szabadságra távozott, és ha valaki a Renraku igazgatótanácsából hallott is róla azóta valamit, az nem beszél. Hivatalosan a titokzatos Tibetbe utazott, egy Dunkelzahntól örökölt pecsétet használva fel rá, hogy átjusson az ország hermetikusan lezárt határán. A Renrakun kívül és belül egyaránt kételkednek benne, hogy Tibet tud elég érdekességet kínálni ahhoz, hogy a cégvezető több mint egy évig ott maradjon, miközben a cége krízishelyzettel néz szembe.

Nakada már tizenkét éve a Renraku műveleti igazgatója, jelenleg pedig megbízott igazgatóként is tevékenykedik. Mivel távolléte alatt Aneki őt jelölte ki helyetteséül, elterjedt a pletyka, miszerint Nakada Aneki utódjaként is szóba jöhet. Nakada próbálja tartani a frontot Aneki visszatértéig; egyenesen halad előre, és elkerüli a jelentősebb politikai változásokat. Ez azonban nem tarthat sokáig; Aneki semmi jelét nem mutatja, hogy a közeljövőben vissza szándékozna térni, Nakada pedig egyre nagyobb nyomással néz szembe Shikei Nakatomi irányából, aki sokkal agresszívebb fellépést követel a Seattle archológiát elfoglaló MI-vel, valamint a céges riválisokkal (főleg a Novatechet irányító Richard Villiersszel) szemben. Nakada csapatokat küldött az archológiába, és ezzel szemlátomást sikerült is némi időt nyernie, de ha az épület visszafoglalása kudarcba fullad, vagy a Novatech elkezdi lehagyni a Renrakut a céges technológiai versenyben, nem Nakatomi lesz az egyetlen az igazgatótanácsban, aki megpróbálja megbuktatni Nakadát.

Watanabét a legkeményebb nőként ismerik Japán üzleti világában, és a jelenleg kialakult helyzet igencsak próbára teszi képességeit. Ő és Aneki hosszú ideig szilárd frontot képeztek a nagyobb üzleti beruházásokkal kapcsolatos döntések terén; Aneki kiszállásával Nakatomi Watanabét célozta meg, mint a leggyengébb láncszemet. Bár az igazgatótanács tagjainak többsége tiszteli Watanabe üzleti érzékét, mégis egyre kényelmetlenebb számukra a tudat, hogy egy nő ilyen jelentős pozíciót foglal el. Ha Nakatominak sikerülne leváltania őt még Aneki visszatérte előtt, sokkal kedvezőbb pozícióba kerülhetne a Renraku hatalmi játszmájában.

A fiatalabb éveiben "üzleti hentes"-ként ismert Nakatomi egy könyörtelenül hatékony üzletember, és a tárgyalótermi politika nagymestere. Részben apja alapította meg a Fuchi Industrial Electronicsot, és Nakatomi Richard Villierst tartja felelősnek a cég szétbomlásáért. Nakatomi a háttérben koalíciót szervez az igazgatótanács azon tagjaival, akiknek Villiers szintén szálka a szemükben. Amint összegyűlik a megfelelő számú szavazat, Nakatomi megbuktatja Watanabét, és saját magát, vagy valamelyik követőjét szavaztatja az elnöki székbe. Ha és amikor ez megtörténik, a Novatech elleni céges rajtaütések szám szinte bizonyosan drasztikus mértékben meg fog növekedni.

Mint a neve is mutatja, a Renraku Computer System elsősorban a Mátrixra irányítja figyelmét. Hardverkutatás, szoftverfejlesztés, adatfeldolgozás, kiberver interfészek - akármit nevezel meg, a Renrakunak legalább egy tucatnyi laborja dolgozik a témán. A cég technológiai hatékonysága '58-ban és '59-ben érte el a csúcsát, amikor a Renraku gyáraiból gigapulzszámra kerültek ki a forradalmian új szoftverek, és hagyományokkal szakító hardverek. Több mint egy évig gyakorlatilag egyeduralkodók voltak a piacon, dekásaik pedig megállíthatatlannak tűntek, akár támadásról, akár védekezésről volt szó. Azonban 2059 nyarán mindennek hirtelen vége szakadt, amikor valami csődöt mondott a Renraku Mátrix-rendszerében. A cég védelmén tátongó lyukak jelentek meg, a dekások tehetetlenül vonogatták a vállukat, a cég technikusainak a fele pedig még saját rendszerébe is képtelen volt belépni. Senki nem tudta, mi történhetett pontosan, bár többen gyanítják, hogy az incidens egy korai jele volt a Deus néven ismertté vált MI eljövetelének.

A Renraku számítógépes részlegei azonnal megkezdték a helyreállítást, de ezalatt a cégnek más forrásokra kellett támaszkodnia. A társaság még mindig meghatározó jelentőséggel bírt a katonai technológiák előállítása terén, és valamennyire kénytelen volt visszakanyarodni gyökereihez, az egykori Keruba Internationalhez. Az SKC és az Izom Armament ömlesztette magából a kézifegyvereket, a Gaz-Niki és a Blohm & Voss pedig számos katonai és biztonsági jármű előállításában jeleskedett a fogyasztási cikkek gyártása mellett.

A Genecraft 2055-ös bekebelezésével a Renraku felső ligás játékossá vált a kiberverek és bioverek piacán is. Azóta a cég számos más, biotechnikával foglalkozó társaságot vásárolt fel. A mezőgazdasági kutatások is meglepően jövedelmező ágazattá váltak, köszönhetően a Renraku archológia fejlesztéseinek, a víz alatti farmoknak és a kísérletnek az ausztráliai Viktória-sivatag növényekkel való betelepítésére.

A Renraku leggyengébb területe valószínűleg az űrkutatás, bár a Ganbare Aerospace megszerzése (Shikei Nakatomi által) a Renraku űrbéli műveleteit a kőkorból középkori szintre emelte. A mágikus kutatások hasonlóképpen nem játszottak nagy szerepet a Renrakunál, de a vélemények szerint ez azonnal meg fog változni, amint Inazo Aneki visszatér Tibetből.

A Renraku is a standard Japán céges procedúrát követi, melynek értelmében egész életre szóló szolgálatot vár el alkalmazottaitól. Előnyben részesíti az archológiákat, mert így olcsón és hatékonyan integrálhatja dolgozói magánéletét a céges taposómalomba. Az ilyen irányítás által ráadásul domináns cégen belüli kultúraként őrizheti meg a Japán hagyományokat. Érdekes módon a szabad vallásgyakorlás nem engedélyezett. A renraku udvariasan, de határozottan elutasítja, hogy területén sintoista szentélyek vagy buddhista templomok épüljenek. Néhány alkalmazott ugyan létrehoz virtuális kápolnákat a Renraku Mátrix-csomópontjaiban, de a cég azonnal bezárja ezeket a helyeket, amint rájuk bukkan. A gyerekeket és a fiatalabb felnőtteket folyamatosan tömik a céges propagandával - a napi munka során, iskolákban és továbbképzéseken egyaránt. A Renraku határozottan - talán túlzott mértékben is - bátorítja alkalmazottait a kiberverek (főként adatjackek és késességszoftverek) beültetésére, hogy megnöveljék munkájuk hatékonyságát, és jutalomban részesítik azokat, akik a kés alá fekszenek.

A Renraku hivatalos nyelve a japán, és bizonyos tradicionális elemek szinte kellemetlenné teszik az angol, vagy más nyelvek használatát az üzletkötések során. A Renraku japán alkalmazottainak nagy százaléka nem is beszél más nyelvet. A japánul nem beszélő dolgozóknak tanfolyamokon kell részt venniük, illetve nyelvszoftvereket kapnak.

A Renrakun belül elfogadott dolog a metahumánok iránti fajgyűlölet - a személyes és az intézményesített egyaránt. A többi japán céghez hasonlóan a metahumánoknak kicsi az esélyük, hogy a legalacsonyabb vezetői tisztségek fölé kerüljenek a ranglétrán, de a laborok fizikai munkásainak többsége a metahumán közösségekből kerülnek ki. A gyűlölet szülte erőszak gyakori - és félig-meddig elfogadott - dolog, különösen a céges ranglétrán felfelé igyekvő metahumánok ellen.

Életem tíz évét ajándékoztam a Renrakunak, és milyen tanulságot vonhattam le az egészből? Azt, hogy nem fekhetsz egy ágyban a Renrakuval hosszabb ideig anélkül, hogy a végén te is be ne sarazódnál. Ha objektíven nézed a dolgokat, erre már akkor rájössz, amikor hosszabb távra szerződsz a céggel. Amikor azonban a valóság a képedbe robban, az objektivitás az első, aminek nyoma vész.

A Renraku árnyvadász csapatai a munka pontos elvégzésének eszközei, és mint ilyenek, feláldozhatók és pótolhatók. Ez a dolgok rendje. A Renraku azonban még saját alkalmazottaiban sem bízik, ezért nem is várhatod el tőle, hogy veled kivételt tegyen. Jól jegyezd meg ezt, ha esetleg egy megatársaság szolgálatába akarnál állni. Ne hagyd, hogy büszkeséged vagy egód abba a hitbe ringasson, hogy valamilyen különleges okból bármit is számítasz a cégnek. A nyakörved talán aranyból készül, de attól még nyakörv marad. Ha csak egy pillanatig is megfeledkezel erről, kegyetlen lesz az ébredés. Ha nem készülsz fel rá, az életeddel fizetsz a nemtörődömségedért.

Akkor hát miért érdemes mégis a Renrakunak dolgozni? Nos, azért vannak előnyei is. Először is, rendszeres és biztos meló. Amikor egy Renraku nagyságú cégnek dolgozol, mindig történik valami, ami egy névtelen egység bevetését igényli. Amint a társaság kizárólagos szolgálatába léptél, nem kell aggódnod amiatt, honnan fogd kapni a következő munkát. Csak azzal kell törődnöd, hogy életben maradj addig.

Másik előny a kiberverekhez való hozzáférés, és az orvosok, akik beültetik azokat. A legmodernebb kórházakat össze sem lehet hasonlítani a lepattant utcai klinikákkal. Befekszel a műtőbe, és nem kell aggódnod a kiberverek későbbi kilökődése miatt, vagy nem kell attól félned, hogy a pénzéhes dokik olcsó, másodosztályú, vagy használt kiberverekkel tömnek tele. A cég néha még fizeti is a számlát, de a legtöbbször a későbbiekben ezt az összeget levonják a fizetésedből.

És ezzel elérkeztünk az utolsó előnyhöz: jobb fizetés. Ha elég hosszú ideig dolgozol a Renrakunak, rendszeres havi fizetést fogsz kapni, csak hogy megtartsanak a szolgálatukban. A melónkénti fizetségről áttérsz a rendszeres bérezésre, és máris nem kall aggódnod amiatt, hogy mit egyél másnap. Nagyon szép... egészen addig, amíg tart.

A Renraku jól felismerhető, egyedi módon kutat jelöltek után. A cég egy különleges fajta Johnsont használ, akit az utcákon csak bányásznak (vagy Mr. B.-nek) neveznek. Rendszerint a cég saját létesítményei ellen bérel fel vadászokat. A bányászok különösen nagy döntési szabadsággal vannak felruházva. Például jogosultak rá (és rendszerint élnek is vele), hogy valódi vadászatokat szervezzenek. Könnyen lehet, hogy a telep nem is fog tudni róla, hogy a közeljövőben támadás éri. Hogy a játék még valósághűbb legyen, az sem probléma, hogy ha a cég dolgozói - vagy a vadászok - közül néhány megsebesül vagy elpatkol; ez bele van kalkulálva az árba.

Mivel Mr. B. az, aki kiadja a munkát, és ellátja a csapatot információkkal, egyedül az ő felelőssége kiértékelni a vadászok teljesítményét. Az elért eredmény és Mr. B. jelentése alapján azután a Renraku eldönti, felajánlja-e a kizárólagos szerződést a csapat számára.

Ha csak részleteiben vizsgáljuk, a Renraku védelme szétszórt és rendszertelen. A standard őrszemélyzetet jó kiképzésben részesítik, kiváló felszereléssel látják el, és megpróbálnak mágikus támogatást is biztosítani számukra, de igazából csak az számít, mennyire fontos az adott létesítmény a Renraku számára. A kevésbé fontos telepeken nem ritka az ember- és felszereléshiány, valamint más, mellőzöttségből származó problémák. A forró létesítményeket azonban kiválóan őrzik, a biztonságiak bármikor készen állnak megtáncoltatni a vadászokat.

A cég hírnevének megfelelően a Mátrix biztonság még mindig a védelem erős pontja, különösen a közelmúlt eseményei óta. A Mátrix a Renraku fő hírszerzési forrása, ezért a cég több csapat dekást rendelt kutatási, hírszerzési és behatolási feladatokra. Mostanában ezek a dekások leginkább az otakukról gyűjtögetnek adatokat, különösen azokról, melyek kapcsolatban állnak Deusszal.

A SCIRE archológiában lezajlott vadászat véget vetett fényes karrieremnek a Renrakunál. A cég erőfeszítései ellenére Deus már több, mint egy éve tartja megszállva az épületet. A legújabb értesülések szerint azonban mostanában mintha kezdene gyengülni az MI szorítása. A Renraku csapatai visszafoglalták az első öt szintet, és csak idő kérdése, hogy eljussanak az alagsorban lévő reaktorig. Amint ez sikerül nekik, az MI-nek befellegzett.

A Renraku az eredményeket legnagyobb részben a Vörös Szamurájoknak köszönheti. A Vörösök a cég biztonsági krémje, elit katonák és biztonsági szakemberek csapata, akik saját területükön a legjobbak közé számítanak. A Vörös Szamurájok között fellelhető elektronikai és robbantási specialista, harci mágus és hadi stratéga. Lefogadhatod, hogy a Vörösök taktikai zsenijei törték fel az archológia héját, lehetővé téve a Renraku számára, hogy megvesse a lábát a SCIRE legalsó szintjein.

Néhány másik megatársaságnál az a vadász, aki hűen szolgálja gazdáit, titkos előléptetésben reménykedhet a cég szigorúan bizalmas ranglétráján. Nem így a Renrakunál. Esélyem sem volt, hogy valaha is Vörös Szamuráj legyen belőlem, mégpedig két okból. Az első a bizalom. A Renraku soha nem bízott, és soha nem is fog megbízni az árnyvadászokban. Nem számít, milyen régen dolgozol a cégnek. Sosem felejtik el, honnan jöttél, és emiatt soha nem ütheted meg a főnyereményt. Felbérelt fegyveresként eljuthatsz a Renraku közepes biztonsági szintű létesítményeinek védelméig, de a Vörösök közé nem kerülhetsz be.

A másik ok? Azt nem lehet ennyire finoman körülírni, ezért kimondom egyenesen: a faji tisztaság. Ha kicsit utánanézel a családfámnak, elég hamar felfedezed, hogy számos rokonom vált a goblinizáció áldozatává. Nem vagyok ork vagy troll, de a Vörösök számára nincs különbség, ha a múltadban találnak sötét foltokat. A Vörös Szamurájok toborzótisztjei olyan frázisokat puffogtatnak, mint "genetikai integritás", meg a "vérvonal tisztasága", miközben a fejüket csóválva utadra bocsátanak.

A végeredmény természetesen az, hogy a Renraku biztonsági szervezete legalább annyira elit társadalmilag, mint kiképzésileg. A Vörös Szamurájok kimondottan arrogáns banda. Nem csak átkozottul jók abban, amit csinálnak, de a tisztaság és becsület harcosainak is vélik magukat. Hisznek benne, hogy a faji integritásról vallott felháborító nézeteik a többi velük egy kategóriájú szervezet fölé emeli őket. Ez az önteltség a Vörösök egyik gyenge pontja, és mint olyan, megfelelően kiaknázható. A Vörös Szamurájok egységei fokozottan elbizakodottak, különösen akkor, ha teljesen biztosak a sikerükben.

A Vörösök másik gyenge pontja (ki hinné) az a hit, hogy a faji tisztaság erősebbé teszi őket másoknál. A Vörös Szamurájok kiváló teljesítményt nyújtanak, amikor brutális erejű beavatkozásra van szükség. Védekezésben kitűnő testőrök, támadásban pedig csapásmérő erőként nyújtanak átlag felettit. Kémkedésben és behatolásban azonban nincsenek túlzottan otthon. A Vörösök fajilag és etnikailag homogének - igazi ritkaság a mai, többnyelvű világban. A legtöbben közülük japánok, nagy többségük pedig férfi. Ami a kémeket illeti, nem nagyon tudnak válogatni. Az egyik ok, amiért a Renraku szinte semmit sem tud kezdeni az archológia alatt húzódó Ork Alvilággal, hogy nincs közöttük senki, aki végrehajthatna egy kémkedési műveletet - Vörös Ork ugyanis nem létezik.

Most pedig hadd ismertessem meg veletek a Vörös Szamurájok erősségeit. Mindenek előtt jól jegyezzétek meg, hogy a Vörösök harcosok. Ne próbálj közvetlen összeütközésbe kerülni egy Vörös támadó szakasszal. Egy ilyen szakasz általában öt tagból áll, melyet az úgynevezett átfedő koncentráció nevű technika alkalmazásával állítottak össze és képeztek ki. Ez azt jelenti, hogy legalább két tag rendelkezik hasonló szakértelmekkel és képzetségekkel. Ha az egyikük kidőlne a sorból, a másik azonnal átveheti a helyét.

Mind az öt tag alapos kiképzést kapott a katonai taktikákból, egyikük pedig valamilyen varázslóféle. A Vörös Szamuráj egységeket rendszerint olyan helyeken vetik be, ahol a halk megközelítés nem szempont. Közvetlen támadást igénylő keresési és mentési feladatok, katonai műveletek és személyvédelem - ezek a Vörösök szakterületei. A kifinomultabb akciókhoz a Renraku általában árnyvadászok segítségét veszi igénybe.

Ami igazán megkülönbözteti a Vörös Szamurájokat a többi cég biztonsági alakulataitól, az a zökkenőmentes, csapatként való együttműködés - nem meglepő egy olyan cégtől, melynek a neve - renraku - kommunikációt és kapcsolatot jelent. Ahhoz, hogy megértsd ezt az egyedi csapatköteléket, először meg kell ismerned a folyamatot, melynek során valaki Vörössé válik. A potenciális jelölteket minden korosztályból toborozzák. Némelyikük alig hagyta el a gimnáziumot, mások a cégnél végzett kitűnő munkájuk eredményeképpen válhatnak Szamurájokká. Minden egyes jelöltet a chibai Műhelybe (japánul kaeteru) küldenek, ahol két éves kiképzésen mennek keresztül. Az első hat hónap során az instruktorok jól megfigyelik tanítványaikat, hogy megállapítsák erősségeiket és gyengéiket. Az ő dolguk, hogy behatárolják a tanítványok képességeit, és eldöntsék, melyik újonc melyik szamuráj osztagba kerüljön. A hat hónap elteltével a kezdő szamurájokat szakaszokra osztják; a következő másfél év során megtanulnak csapatként dolgozni.

Ezek a szakaszok a továbbiakban együtt maradnak. A Vörös Szamurájok ritkán adnak feladatokat egyéneknek; ők csapatokban tevékenykednek. Ezt ne feledd el, amikor szembekerülsz velük. A csapaton belül a szamurájok különösen jól ismerik egymást, és nagy valószínűséggel klasszisokkal jobban képesek együttműködni, mint te a csapattársaiddal. Tudják, hogyan fedezzék le társaik gyenge pontjait, és egy pillanatig sem haboznak feláldozni magukat a többiekért.

Körülbelül erre számíthatsz, ha a Renraku ellen indulsz. Próbáld nem kinyíratni magad.

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Rovarokról egymás közt (Shadowrun szösszenet).

Létrehozás: 2003. december 14. 08:39:40

Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:08

Nyomtatási forma