A képen Chara-din sötét oltárainak egyike látható, melyet a Fény Szerzetesei megpróbáltak áttörhetetlen mágiával lepecsételni. A káosz terjedését azonban így nem lehetett megállítani, Chara-din nagyságát hirdető dicsfényben tért vissza az anyagi létsíkra, ahol pár nap alatt többszáz kalandozó tömörült köré, felesküdve a káosz istenének szolgálatára. A szekta pedig azóta is csak bővül és bővül...
Szerkesztőség: honlap@beholder.hu Készítők:
Farkas Zsolt (Speedz)
Szeitz Gábor (Talbot)
Mazán Zsolt (Maci) Webdesign:
Szirják Csaba (Chaar-Lee)
Szegedi Gergely (GerY5) Ha hibát találsz a honlapon: Írj nekünk!
Te Bal, még szerencse hogy találkoztam veled, viszonylag hamar.
Asszem nélküled inkább a tápra mennék, most meg kissé gondolkodtam a dolgon... újrakezdek mindent!
Legolast hagyom, inkább csinálok majdan más karit... persze a tárgyakat azér' visszaadom, ha kő, de ha nem, akkor átadom az új karinak -aki mellesleg elf lesz, mer' én őket szeretem-.
Úgyhogy kössssz...
És izé... egyszer azér' én is szeretnék KT tag lenni... tetszik a dolog. Nagyon is.
Ugyan verset nem tudok írni- amiket eddig a nemesen egyszerű kis papírkámra vetettem... hát... úgy fogalmaznék, hogy első átolvasás után inkább dobtam őket a kukába-, de azt mondják, hogy van tehetségem az íráshoz... hát én ennyi vagyok.
Rajzolni nem tudok, festeni mégkevésbé... egyedül az írás maradt nekem.
Szal művészlélek vagyok... legbelül.
Sok sikert, és ha majd elég nagy leszek- vagy mi-, akkor jelentkezek.
Fiúk, lányok, kutyák, törpök, elfek, árnymanók és egyéb népségek! Írjatok már valami érdekeset, mert az utóbbi időben elalszom a topikot olvasgatva...
Előre is köszönöm.
Bal Dahinné
Talpra magyar, hí' a haza
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!
Dettó olyan vagy mint a haverom. Az is azt mondta, hogy nem ivott semmit a héten. Azt mikor kérdem mi az az új krigli a polcán, akkor mondja, hogy hát izéé... szóval abból ivott kétszer bort, meg félszer erőset. Persze egy lityós volt az ibrik! : ))
Nem nem kísért senki idáig egyedül jöttem! )) (nyugi nem ittam amúgy semmit csak józanul tudok ennyi hulyeseget osszehordani, na jó lehet nem csak igy...)
OFF: én ma tök imádtam a havat. Mentem be a városba angolra es csúszkált minden, autó, busz, kistehet. Tesom majd' frászt kapott mert mellette csúszott neki a padkának egy autó ))
ON:
Szóval jó ez a kis hó és télleg a mi tiszteletünkre (namegy a dolgozó nép) ((hú ez de sz** volt...)) esik!
Könyörgöm csak halkan... Ne feledjétek, hogy Apokalipszis utálja a káoszhitüeket, léveén benne valamikor démon lakott....
Könyörgöm, ha élni akartok, váltsatok témát...
Nem az a kérdeés, hogy én hol voltam, hanem az, hogy Te hol voltál!!!
Már egész kicsi korodban folyton elkolbászoltál mindenfelé (biztos apád génjei, aki végül valami erdőben tűnt el örökre), aztán egy reggel ismét arra ébredtem, hogy nem vagy sehol.
Hiába kerestelek, nem voltál sehol. Pár nap múlva hallottam valakitől, hogy láttak egy hozzád hasonló figurát, aki vérben úszott, habzott a szája és mindenféle marhaságot ordibált, ahogy megpróbálták eltávolítani a helytartó palotájából. Akkor jöttem rá, hogy menthetetlen vagy...
Amúgy írtam verset,mer má rég nem írtak a dalnokok.
Álomporolás
Szerénységem üszkös romjainak
parazsánál
Egómnak dagadozó szallonáját
sütögetem
Hagy midőn öröknyugtalan
pszichémet
Ily módon alaposan jóllakattam
végre
Az álom óceánjának hűs habjait
fodrozza
Színes-hatalmas szárnyait bontogató
tudattalanom
Az ájulás előtt, de már a józanság
mögött
Rozsdás vasszöget üt fejembe a kósza
gondolat
Hol vesztettem el a fonalat?